udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
75
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-75
Névmutató:
Robu, Ioan
1990. március 25.
A pápa megoldotta a romániai katolikusok több évtizede vajúdó kormányzati válságát, 5 új latin szertartású és 6 görög szertartású katolikus püspököt nevezett ki az egyházmegyék élére. Az egészségi állapota miatt visszavonult dr. Jakab Antal gyulafehérvári megyéspüspök helyére Bálint Lajos eddigi segédpüspököt, nagyváradi püspöknek Tempfli Józsefet, szatmári püspöknek Reizer Pált, temesvári püspöknek Sebastian Kräutert, iasi püspöknek Petru Gergelt, bukaresti érseknek Ioan Robut nevezte ki. Üldözésük idején tanúsított állhatatos magatartásukért címzetes érseki címet kapott Boros Béla és Ioan Chertes görög katolikus püspök. A görög katolikus Fogaras-Gyulafehérvár egyházmegye élére Alexandru Todea mint érsek, a lugosi egyházmegye élére Ioan Ploscaru, a Kolozsvár-Szamosújvári egyházmegye élére Gheorghe Gutiu, a nagyváradi egyházmegye élére Vasile Hossu, a nagybányai egyházmegye élére Lucian Muresan került püspöki rangban. /Köszöntjük új püspökeinket. = Keresztény Szó (Kolozsvár), márc. 25. - 7. sz./1991. január 26.
Nem érzem magam magyarnak. Csángónak sem. Románnak tartom magam, még ha valaha be is bizonyosodna, hogy mi magyar származásúak vagyunk. - nyilatkozta Ion Robu bukaresti római katolikus érsek. "...nem örvendünk, ha magyarnak neveznek bennünket." /Interjú Ioan Robu bukaresti katolikus érsekkel. Tinerama lapból átvette: Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 26./1991. március 6.
Ion Robu bukaresti érsek társaságában Szatmárnémetibe látogatott John Bukovsky bukaresti pápai nuncius, címzetes érsek, hogy átnyújtsa Sipos Ferenc ny. egyházmegyei kormányzónak a pápa kitüntetését, melyet azért kapott, mert a kommunista diktatúra vallásellenes időszakában sikerrel vezette egyházközségét. A nunciusnak felvetették a moldvai csángómagyarok problémáját, akik csak román nyelven hallgathattak szentmisét. A nunciust ez meglepte, mert minden hívő természetes joga, hogy anyanyelvén hallgasson misét, példa erre, hogy több németországi városban öt nyelven folynak a szentmisék. /Gál Éva Emese: Mit mond a nagykövet úr? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./ 1991. március 7.
Szilágyi Aladár feltette a kérdést Ioan Robunak, Bukarest római katolikus érsekének, nem lehetne, hogy a magyarul beszélő moldvai csángók saját nyelvüket ismerő papokat kapjanak? Robu kijelentette, hogy a csángók nyolc-tíz dialektust beszélnek. Ezek a nyelvjárások "valóban sokkal közelebb állnak a magyarhoz", de nem létezik írott csángó nyelv, azt ki kellene dolgozni. "A csángók csángóul, a magyarok magyarul beszélnek." Akik azt akarják, hogy a csángók nyelvét bevezessék a templomba, a magyarra gondolnak. /Szilágyi Aladár: "A csángók csángóul beszélnek" nyilatkozta Ioan Robu, Bukarest katolikus érseke. = Kelet-Nyugat (Nagyvárad), márc. 7./1991. április 27.
Beke György reagált Ioan Robu nyilatkozatára /Szilágyi Aladár: "A csángók csángóul beszélnek" - nyilatkozta Ioan Robu, Bukarest katolikus érseke. = Kelet-Nyugat (Nagyvárad), márc. 7./. Beke György, a csángókérdés kiváló ismerője történelmi visszapillantást tett, felvillantva a régi korokat, amikor még a románok is elismerték, hogy a moldvai csángók magyarok. Dimitrie Cantemir moldvai fejedelem 1716-ban feljegyezte a moldvai csángókról, hogy ismerik a román nyelvet is, de mindannyian megőrizték nemzeti nyelvüket, a magyart. Nem vonták kétségbe a csángó dialektus magyar voltát ismert román nyelvészek és történészek sem, többek között Radu Rosetti, Pop Sever vagy Vladimir Drimba. Márton Gyula, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem néhai professzora A modvai csángó nyelvjárás román kölcsönszavai /Kriterion, Bukarest, 1972/ című munkájában leszögezte, hogy a csángók nyelvi elszigeteltségükben átvettek román kifejezéseket, de "a legfontosabb, alapvető fontosságú fogalmaknak a legtöbb esetben eredeti nevét használják a csángók ma is, a román kölcsönszók inkább a részjelenségekre vonatkoznak." /Beke György: Milyen nyelven beszélnek a csángók? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28. ? a cikk először az Új Ember (Budapest), ápr. 14-i számában jelent meg./1991. május 22.
Ioan Robu, Bukarest római katolikus érseke sértőnek minősítette Teoctist pátriárka nyilatkozatát, aki erőszakosnak nevezte a balázsfalvi templom elfoglalását. A balázsfalvi székesegyház a görög katolikusoké volt, 1948-ban, a görög katolikus egyház betiltásakor a templom az ortodoxok kezébe került. Ezt a templomot foglalták vissza a hívek Alexandru Todea érsek vezetésével. A Romania Libera "Teoctisttal kihátrálva Európából" címmel szintén elítélte Teoctist nyilatkozatát, melyben hadat üzent a pápának. A középkor óta nem volt ilyen csatakiáltás, írta a lap. /MTI/ Előzmény, a nyilatkozat: máj. 20.1991. augusztus 3.
1991. ápr. 20-án Horváth Antal, Pál Antal, Salamon József, Duma Ferenc, Bogdán István, Polgár János, Varga János és Salamon Antal moldvai származású katolikus papok levélben fordultak Ioan Robu bukaresti érsekhez, hogy engedélyezze, tarthassanak magyar nyelvű szentmiséket a moldvai csángók körében. Ugyanakkor felhívták a figyelmét arra, hogy a Kelet-Nyugatnak adott interjújában /1991. márc. 7./ helytelenül jelentette ki, hogy a csángók csángó nyelven beszélnek, mivel a csángó nyelvjárás a magyar nyelv egyik dialektusa. Robu 1991. ápr. 29-én kelt válaszlevelében azt próbálta bizonyítani, hogy a magyar misézés irodalmi nyelve tönkre teszi a csángó nyelvjárást, sokan pedig meg sem értik, mert a csángók nem tanultak magyarul az iskolában. Azt állítja, hogy az aláírók neve még nem bizonyíték arra, hogy a csángók magyarok. Hiszen ezek eltorzított nevek. A levélváltással kapcsolatban Kozma Szilárd beszélgetett Horváth Antal csíkszentdomokosi esperessel. Nevük nem eltorzított, hiszen hasonló nevek ezrével fordulnak elő a magyar nyelvterületen, jelentette ki Horváth Antal. Robu levele sértés nemcsak a moldvai csángó papok, számára, hanem mindazoknak, akik nevüket személyiségükkel azonosnak tekintik. Európát bejárta, mondta Horváth Antal, de nem talált olyan helyet, ahol ne misézhetett volna magyarul. Szülei hatvanadik házassági évfordulóján odahaza, a moldvai faluban viszont nem engedték meg ezt, még a szülői házban sem. /Kozma Szilárd: Kinek neve mennyire torz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3-4./1991. október 21.
Ion Robu bukaresti római katolikus érsek a televízióban nyilatkozott. A román nyelvű istentiszteletet nem biztosítják Erdélyben, mondta elmarasztalóan. Elvitatta a moldvai csángók jogát a magyar nyelvű misére. Az érsek szerint a csángók románok, körükben elmagyarosítási kísérlet folyik székelyföldi és magyarországi segédlettel. A magyar nyelvű istentiszteletet nem szabad megengedni a csángóknak, mert az az elmagyarosítás egyik formája. Kifogásolta, hogy csángó gyermekeket visznek székelyföldi iskolákba és budapesti ösztöndíjat ígérnek nekik. Az interjúban megfogalmazódott az is, hogy a gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése netán az autonóm tartomány alapjait kívánta megvetni. - A román tömegtájékoztatásban kampány folyik az érsekség megadása ellen. /MTI/1991. november 10.
Friss élmény még, emlékeztetett Beke György, ezer moldvai csángómagyar zarándokjárása Budapesten, a pápalátogatás napjaiban. Megindító látvány volt, amint a Hősök terén elsőnek egy csángó pár lépett a pápa elé, szerény ajándékkal, egy fényképalbummal az életükről. A csángó zarándokok tudták, hogy harmadiknak II. János Pál elé járuló pap, Luizikalugor szülötte, Horváth Antal csíkszentdomokosi plébános a csángók szószólójaként a magyar misézés jogát kérte számukra. Egy idő múlva ismét megszólalt Ion Robu bukaresti érsek, hatalmi szóval bejelentette a román televízióban, hogy a csángók románok, nincs joguk magyar szentmiséhez, nem szabad megengedni a magyar egyházi szolgálatot, mert ez is "a magyarosítás egyik formája" lenne. Valójában Ion Robu mindenki másnál jobban ismeri az igazságot, hiszen ő is Csángóföld szülötte. Családja már csángó püspököt is adott, Mihai Robut, akit Szabófalván még úgy hívtak, hogy Rab Mihály. Domokos Pál Péter a rokonság fokát is kiderítette: átadott Beke Györgynek egy újságcikket, amely 1932-ben jelent meg az Erdélyi Lapok című nagyváradi katolikus újságban /I. évfolyam, 97. szám/. Jávor Béla író ugyanis 1932-ben felkereste Mihai Robu püspököt Iasi-ban, erről számolt be a lapban. A püspök pappászentelésének huszonötödik évfordulóját ünnepelte, az ünnepre eljött Szabófalváról egész atyafisága. Testvérei így mutatkoztak be: Rab András és Rab Mária. A püspök pedig így nyilatkozott: "Otthon, a szülői házban beszéltem magyarul. Ennyit ma is beszélek, de nem célom, hogy megállítsam a csángók elrománosítását. Ma általánosságban csak azoknál létezik nyelvprobléma, elvétve, akik erdélyi sovinisztákkal összeköttetésbe kerülnek. De a tömeg nem érzi a magyar iskola és a magyar pap szükségességét. Viszont, ha maga a nép kívánná ezt, akkor sem volna a mi feladatunk." /Beke György: Lelkek szabadságharca. = Új Ember, nov. 10./1992. január 11.
A népszámlálás vallást megválaszoló feleleteinek meghamisításai miatt Ioan Robu bukaresti római katolikus érsek, valamint Petru Gherghel iasi püspök is tiltakozó nyilatkozatot tett közzé. Hasonló észrevételeket fogalmazott meg nyilatkozatában a Bihar megyei görög katolikus püspökség is. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 11./1992. április 16.
Tempfli József nagyváradi püspök nyilvánosságra hozta Ion Robu bukaresti érsekhez írt levelét. Ebben ismertette azt, hogy a hívek és a papok kérésének megfelelően kérte a pápát arra, hogy a nagyváradi és a szatmári püspökséget csatolják a gyulafehérvári érsekséghez. Arra hozott példát Robu érseknek, hogy nem biztosítják a csángók részére a magyar nyelvű szentmisét, sőt Bogdán István újmisés miséjén /Magyarfaluban/ a magyar nyelven felolvasott evangélium hallatán a két román pap tiltakozásul kivonult a templomból. Pusztinából 200 személy aláírásával, 1991. aug. 20-i keltezéssel Petru Gherghel püspökhöz írt levelében magyar nyelvű szentmisét kért. Vajon mit válaszolt a püspök, tette fel Tempfli József a kérdést. Biztosítani kell a csángók részére a szentmisét anyanyelven. Nem ért egyet John Bukowsky érsek, pápai nuncius érvelésével, hogy az erdélyi egyházmegyék Gyulafehérvárhoz csatolása most nem időszerű, mert az ortodoxok így is támadják a Szentatyát. "Az ortodoxok sohasem lesznek megelégedve velünk" - írta Tempfli József. /Erdélyi Napló /Nagyvárad/, ápr. 16./1992. november 5.
Jean Louis Tauran, a Vatikán romániai látogatásra érkezett külügyi államtitkár jelenlétében nov. 5-én újból megnyitották a kommunista diktatúra által 42 évvel ezelőtt megszüntetett bukaresti apostoli nunciatúra székhelyét. A megnyitáson részt vettek John Bukowsky pápai nuncius, Ioan Robu bukaresti római katolikus érsek és más egyházi képviselők. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7-8./1993. július 2.
Bálint Lajos gyulafehérvári érsek körlevélben hívta fel a figyelmet az egyház sérelmeire, az elkobzott egyházi ingatlanok visszaadása nem indult meg. Ion Robu bukaresti érsek a Szentszék 1993-as évkönyvében születési helyének Kézdivásárhelyt jelölte meg, de várost a iasi-i egyházmegye területéhez tartozónak tüntette fel. Robu ilyen hamisításra képes, ez jelzi a magyar egyház iránti ellenszenvét. Tempfli József nagyváradi püspök több ízben felvetette a csángók helyzetét, de a Szentszék nem reagált fölvetésére. Többek véleménye szerint a vatikáni kúriai bíborosok többnyire szláv származásúak. Lehet, hogy ezen tanácsadóknak tudható be II. János Pál pápa legutóbbi bullája, amely a trianoni határokat szentesítve rendezte a Szent István és Szent László alapította egyházmegyék határait. Ez érinti a nagyváradi egyházmegyét, ugyanúgy a szlovákiai és kárpátaljai katolikusokat is. /Stoffán György: Az egyházi javak Romániában. = Heti Magyarország, júl. 2./1993. augusztus 26.
A Vatikán minden évben kiadja a pápai évkönyvet, amely a főpapok adatait közli. Ioan Robu bukaresti érsek hamis adatokat juttatott el a Szentszéknek. Az érsek ugyanis Kézdivásárhelyen született, 1944 novemberében, Rab János néven anyakönyvezték. Később, amint emelkedett az egyházi hierarchiában, kellemetlenné vált számára a magyar név és - a titkosrendőrség segítségével - kikapartatta az eredeti anyakönyvi bejegyzést. Egy idős szerzetes meg akarta akadályozni a hamisítást, ezért őt a Securitate emberei félholtra verték. Az okirat-hamisító főpap ellen eljárást kezdeményeznek a Vatikán püspöki kongregációjánál. Robu tiltotta meg a magyar imádságot és szentmisét a moldvai csángóknak, ez ellentmond a II. vatikáni zsinat rendelkezéseinek. /A "román" érsek félrevezette a Szentszéket. = Magyar Fórum, aug. 26./1993. november 12.
Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök Rómában járva interjút adott, melyet a L`Osservatore Romano máj. 28-i száma közölt. Előzőleg Ioan Robu bukaresti érsek is adott interjút a vatikáni lapnak, de abban csak a román egyházmegyéről beszélt, az erdélyi magyar egyházmegyéket nem említette. Jakubinyi György interjúját most magyar fordításban közölte a lap. Jakubinyi áttekintette a katolikus egyház helyzetét Romániában, felvázolta a múltat. 1948-ban a kommunista hatalom megszüntette a görög katolikus egyházat. 1948-ban a görög katolikus egyháznak 1 750 000 híve volt és 1800 papja, a római katolikus egyházmegyéknek pedig 1,2 millió híve, tehát ebben az évben 3 millió katolikus élt az országban. 1949-ben az állam kimondta, hogy 13 felekezet ismer el, az ortodox, a protestáns egyházakat, mellettük a római katolikus egyházat nem ismerte el, az megtűrt státusban volt. A harmadik csoportba sorolták az üldözött egyházakat, közöttük első helyen állt a megszüntetett görög katolikus egyház, majd a Jehova Tanúi következett. Az 1989 utáni változások után újra elismerték a görög katolikus egyházat, de nem adták vissza 1800 templomukat, ebből harmincat erővel visszafoglaltak vagy a hívek önként visszatértek egyházukba. A Szentszék megérezte azt, hogy az 1989-es változások kezdeti lelkesedése nem tart sokáig, ezért gyorsan betöltötte az összes püspöki széket. Míg 1948-ban 3 millió katolikus volt Romániába addig jelenleg alig 2 millió. A másfél millió román görög katolikusból csak 250 ezer vallotta magát görög katolikusnak. Köztudomású, hogy a népszámlálást manipulálták. Ha kétszeresét vesszük a bevallottnak, akkor is 500 ezer, mellettük van 1,3 millió római katolikus. Az erdélyi római katolikusok négy egyházmegyéje 1930-ban került csak a bukaresti érsekség alá. Az erdélyi püspökök kérésére Gyulafehérvárt érseki rangra emelte a Szentszék, és kivette Bukarest alól 1991-ben. Ugyanakkor ígéretet tett a Szentszék, hogy a másik három, többségében magyar egyházmegye, Szatmár, Nagyvárad és Temesvár Gyulafehérvár szuffraganeusa lesz, és így az erdélyi négy magyar egyházmegye egyetlen érseki provinciát fog alkotni. A négy erdélyi egyházmegye közül a legnagyobb a gyulafehérvári ? 500 ezer katolikussal ? amelynek túlnyomó többsége Székelyföldön él. A másik három egyházmegye a másik félmilliót teszi ki, így a kétmilliós romániai magyarság fele katolikus, fele református. A 200 ezernyi moldvai csángó katolikus, kevesebb mintegy 40 százalékuk beszél még magyarul. Az egyházi iskolákat nem adja vissza az állam, 1948-ban 32 magyar katolikus gimnázium volt és 186 elemi. /Jakubinyi György: A katolikus egyház újjászületése Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./1993. november 27.
A nyugati sajtó világgá röpítette a hírt, hogy Ioan Robu bukaresti római katolikus érsek Kézdivásárhelyen született, a város a gyulafehérvári érsekséghez tartozik, ő pedig a iasi érsekséget tüntette fel, tehát hamisított. Robu hevesen tiltakozott a "vád" ellen. Iochom István utánanézett: valóban Kézdivásárhelyen született, 1944, nov. 6-án, a római katolikus plébánia anyakönyvében megtalálható a bejegyzés: "Joannes rom. cath. Kézdivásárhely, Kanta utca 6.", apja Petrus Robu rendőr. II. János Pál pápa a tiltakozások ellenére nevezte ki őt a moldvai csángók főpapjává. /Iochom István: Ioan Robu érsek Kézdivásárhelyen született. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./1994. szeptember 23.
Szept. 23-24-én tartották Temesváron a romániai katolikus püspöki kar őszi ülésszakát, Ioan Robu bukaresti római katolikus érseket választották meg a püspöki kar elnökévé, a római katolikus püspöki kar elnöke dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, a görög katolikus püspöki kar elnöke pedig Lucian Muresan gyulafehérvári és fogarasi érsek lett. A tanácskozáson 15 római és görög katolikus püspök mellett jelen volt John Bukowski pápai nuncius is. A püspöki kar felhívást intézett a kormányhoz és a parlamenthez az egyházi javak visszaszolgáltatása megoldatlan ügyéről és a tanügyi törvény egyházellenességéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./1997. június 16.
Az ortodox egyház tiltakozik az ellen, hogy visszaadjon bármit is a görög katolikusoknak A Cronica Romana, a Curierul National és a Jurnalul National szerint Teoctist pátriárka tiltakozott a szenátus döntése ellen, miszerint azokban a helységekben, amelyekben több templom van és legalább egy a görög katolikus egyházé volt, ott az ortodoxok vissza kell adjanak nekik egy templomot. Az Azi ismerteti más ortodox egyházfők tiltakozását is, míg a Ziua idézi a Vallásügyi Államtitkárság és a Törvényhozói Tanács véleményét, miszerint a törvény alkotmányellenes, sérti a jogállam alapelveit és az egyházak autonómiáját. Az Azi idézi Ioan Robu római katolikus püspököt, aki szerint "az ortodox püspökök sietve nyilatkoztak, anélkül, hogy figyelembe vették volna a román nép igazságérzetét". /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), jún. 16./1998. május 25.
Máj. 25-én a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban megkezdődött a romániai katolikus püspökkari konferencia tavaszi ülése, melyen a magyar és román római katolikus és görög katolikus főpapok vesznek részt. Ion Robu bukaresti érsek 3 éves mandátumának lejártával az elnöki tisztségbe Lucian Muresan balázsfalvi metropolita érseket választották meg. A püspökök a csíksomlyói kegytemplomban közös szentmisét mutattak be. A mostani ülésen a tábori lelkészség kérdését vitatták meg. Janusz Bolonek pápai nuncius a Vatikán üzenetét tolmácsolta. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./ 1998. július 14.
Tempfli József nagyváradi megyés püspök. a romániai római katolikus püspöki konferencia nemrég megválasztott elnöke azt tartotta volna normálisnak, hogy Radu Vasile miniszterelnök írásos meghívót vihetett volna magával a Vatikánba. A pápa romániai útját eddig is ahhoz kötötte, hogy a görög katolikusok kapják vissza az ortodoxoktól templomaikat, az állam pedig szolgálassa vissza az egyházi ingatlanokat. A kormányrendelet egyelőre csak 17 kisebbségi épületről rendelkezik, de ebből is csak nyolc magyar és csak kettők katolikus ingatlan. Ez egyelőre nagyon kevés és a rendelet végrehajtása is bizonytalan. Amennyiben ezt a kormányrendeletet nem hajtják végre, Tempfli püspök közben fog járni a Szentszéknél. - Amennyiben a pápa mégis eljönne Romániába, a püspök szerint Bukarestbe el kell mennie, ott székel Ioan Robu római katolikus érsek. Illene Gyulafehérvárat, a négy erdélyi egyházmegye központját is meglátogatnia. Programjában rendszerint egy Mária-kegyhely felkeresése is szerepel, itt Csíksomlyó vagy Máriaradna jönne számításba. A szokásos ökumenikus találkozónak pedig Nagyvárad lenne a legmegfelelőbb helyszíne. /Gazda Árpád: A pápalátogatás feltételei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 14./